Pár hete kértem Istent, hogy segítsen eljutni a fogorvoshoz, mivel nekem nagyon nem akaródzik menni, igazán megnoszogathatna. Segített, egy hete piszok mód fáj az első fogam és félek, hogy elveszítem. Cseles, nem a hátsót fájdította meg, hanem az elsőt, hogy még a hiúságomra is hat.

Ma reggel, mikor mentem munkába és sajgott, lüktetett veszettül, felsóhajtottam és így kértem Őt:

Drága Uram, megígérem, hogy kedden elmegyek fogorvoshoz, csak kérlek kicsit kímélj a fájdalommal, jó?

Aztán egész nap nem fájt, de azért éreztem, hogy ott bibis. Köszönöm Uram.

Kislányom ágya nagyon ramaty, apja hiába csinálja, kalapálja, szétesőben van. 

Dühös lettem, hogy az én lányomnak miért kell vackon aludnia, neki miért nem jár jobb? Így osztottam-szoroztam, kiszámoltam, hogy 25 ezerért tudok ágyat venni. Hamar rájöttem, hogy ebből nem lesz új ágy, mert nagyon drágák, ráadásul praktikusság szempontjából az lett volna az igazi, ha emeletes ágy, alatta íróasztal, meg szekrény. 

Találtam jópár ilyet, de vagy asztal és szekrény nélkül volt, vagy 80 ezer környékén. Aztán egyszer csak előttem volt ez a kép:

Ára: 40 ezer. Írtam az eladónak és pirulva bár, de bevallottam, hogy csak 25 ezrünk van rá. Egy nap múlva jött a válasz, hogy megbeszélte családdal és odaadják ennyiért. És még a közelben is van... Szerintem kislányom imádkozott érte, mert mikor először mutattam neki, akkor nagyon odáig volt érte, meg vissza. :)

Remélem egyik testvérem elvállalja, hogy segít elhozni, mert az még necces. :S

Múlt hét csütörtökön hívtak, hogy nagyon szeretnének alkalmazni.
Köszönöm Uram....

2013. augusztus 22.-én történt.

Beszélgettem egy ismerősömmel a Facebook-on és elkeseredetten mesélte, hogy ma kikapcsolták a gázt és már elfogyott az összes pénzük, nem tudja hogy lesz, mit fog enni adni a gyerekeknek. 5 kiskorút nevel, abból az egyik beteg és sokba kerül a gyógyszere. Merő jószándékból kölcsön adott egy akkori barátnőjének – ha jól emlékszem – 50 ezer forintot pár napra, míg azok is rendezik a gáztartozást, aki a mai napig nem adta vissza. Így ők maradtak most gáz nélkül.

Szóval beszélgettünk és én úgy gondoltam, hogy a legerősebb fegyverhez nyúlok, ami létezik: imádkoztam érte. Majd készülődni kezdtem, mert csütörtök lévén Biblia órám volt a gyülekezetben. Indulás előtt magamhoz vettem a Bibliám, amit nem szoktam, de most mégis. A buszmegálló felé sétálva egyszer csak fogtam menet közben és kinyitottam, majd ezt az igét láttam meg és kezdtem olvasni:

Zsoltárok 37:21-24 Kölcsönt kér a bűnös, és nem adja vissza, de az igaz könyörületes és adakozó.Akiket megáld az ÚR, öröklik a földet, akiket megátkoz, elpusztulnak.Az ÚR irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az útja tetszik neki. Ha elesik is, nem marad fekve, mert az ÚR kézen fogja.

Azonnal tudtam, hogy ez üzenet annak az asszonynak, aki bár nem hisz Teremtőkben, az mégsem felejtette el őt és támaszt fog nyújtani! Nagyon vártam, hogy hazaérjek a gyülekezetből és megírhassam neki ezt az örömhírt. Mindig is vágytam arra, hogy jó hír vivője lehessek. Azt is megírtam neki, hogy imádkozzon, hogy kérjen ő is! Mert keresi őt imádott Urunk, és szeretne az élete része lenni, de ezt neki is akarni kell! Hogy miért hagyja ilyen mélyre süllyedni az embert? Mert a telt gyomrú ember nem hallja meg, ha Isten hívja. Mert az elégedett ember nem érzi az Isten nélküliség sivárságát, mert süketek ők és vakok, azt hiszik, hogy mindenük megvan, de Isten nélkül semmijük sincs.

Másnap egy üzenetet kaptam ismerősömtől… Nem fogom elhinni mi történt… felhívta egy régi ismerőse, akinek 2 éve adott kölcsön, hogy ma átjönne és visszaadná azt az összeget. Tudok venni végre normális ételt és kitart hó végéig! – írta. Hálát adtam az Úrnak. Majd este ismét rám írt az asszony: hívta a fia orvosa, talált egy megoldást, hogy felére csökkenthessék a gyógykezelés költségeit.

Áldott az Úr!

Miután nagyon csúnyán kiosztottam ismét Jehova Tanúit és az adventisták, elkapott a lelkiismeretemen keresztül a Szent Szellem és szép szavakkal megdorgált. Igaza volt, bocsánatot kértem.

Meg mást is kértem.... hogy változzak, hogy el tudjam fogadni az isteni mindenhatóságot, hogy képes megváltoztatni azokat, akik szerintem tévúton járnak. Meg kértem férjemnek a negatív gondolatok helyett, amik gyilkolják a mindennapjainkat, és már-már démonikusan negatívak, pozitívat, örömöt, felismerést, hogy nem is olyan szegény, mint amilyennek vallja magát.

Holnap megyek egy állásinterjúra, nem messze van tőlünk, csak lesétálnék dolgozni...

Szeretlek Uram, köszönöm a törődést, az igazságot és azt, hogy méltó vagyok Neked arra, hogy magadhoz vonzottál. Ámen.