De úgy, ahogy nem vártam... itt van a kérés: Pénzügyi bejegyzés

Elég nehéz a munkám a Spar-ban, ezt a naplómban írtam, nem tudtam miért irányított oda az Úr, de tudtam, hogy ez egy terv része, így még ha nyögve nyelősen, de csinálom. Ott az egyik kolléganőmmel beszélgettünk még belépésem után, hogy uram munkát keres, mert nagyon nehezen bírja a mostanit, és mondta, hogy a férje cégénél épp van egy megüresedett állás. Először nem akartuk, fásultak voltunk. Aztán mégis beadtuk, hála kolléganőm noszogatásának.

Uram ma ment elbeszélgetésre a céghez, fel is akarják venni, és (számunkra) álom fizetésért: 200 bruttóért. Ma mind a ketten minimálbérért dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy kinn leszünk a bajból, csekkek be lesznek fizetve, tudunk adakozni is, adósságokat törlesztünk és az asztalra is jut majd minden nap. A nélkülözésben megtanultam sok mindent, Atyám megmutatta erejét és kegyelmét. A nélkülözés erősített és megtisztított. Ámen.